“A zöld építészet jobbá teszi a világot.”
– Így gondolja Gian Luca Sghedoni,
a Kerakoll igazgatótanácsának elnöke, aki 19 évvel ezelőtt elindította a
GreenBuilding
elvét, egy új, a lakásokban való jóllétre irányuló építési módot, amely öko-kompatibilis, természetesen lélegző technológiákon, fokozott energia-hatékonyságon, a zajvédelem kényelmén és a földrengésálló biztonságon alapul.
A Kerakoll a zöld kutatás és a GreenBuilding terén való bőséges beruházások révén az épületburkot egyszerű építészeti elemből új, biztonságos élőhellyé varázsolja, ahol jobban és a természettel összhangban lehet élni.
A Kerakoll több, mint 1700 öko-logikus termékreferenciával rendelkezik, melyek LEED minősítésű épületeknél elengedhetetlen fontosságúak.
Épületminősítési rendszerek
Ezen felül az összes termék szén-lábnyom (CARBON FOODPRINT) jelölésű:
A napjainkban legelterjedtebb
épületminősítő rendszereket jellemzően két csoportba sorolhatjuk: azok,
amelyek célja az épületek minél jobb energiahatékonysága és az alacsony
energiafogyasztás és azok, amelyek az energiafogyasztáson túlmenően a
fenntartható fejlődés több más szempontját is figyelembe veszik az
értékelésnél az energiahatékonyság mellett.
Az elsődlegesen energiahatékonyság
szempontjából történő minősítéseket az épületek energiateljesítményéről
szóló 2002/91/EK irányelv alapján vezették be az európai országok
többségében. Az irányelv előírta, hogy legkésőbb 2009. január 1-jétől
vezessenek be az uniós tagországok kötelező jellegű energetikai
tanúsítást az épületek meghatározott körére.
Az előírást átvette a 2002/91/EK
irányelvet átdolgozó-módosító 2010/31/EU irányelv is. Az energetikai
tanúsításról bővebben az Épületenergetika főcímben a Tanúsítás címben lehet olvasni.
Az adott ország követelményeinél
jelentősen kevesebb energiaigényű épületekre önkéntes minősítési
rendszerek működnek sok országban, ilyen pl. a darmstadti Passzívház
Intézet passzívház tanúsítványa, vagy pl. a svájci Minergie rendszer.
Önkéntes, környezettudatos minősítések is egyre jobban elterjednek világszerte. A legismertebb rendszer az Egyesült Királyságból származó
(Building Research Establishment Environmental Assesment Method), illetve az amerikai
LEED
(Leadership in Energy and Environmental Design) zöldépület- minősítő rendszer.
Régiónkban ezen a két angolszász rendszeren kívül fontos szerephez juthat a jövőben a német
DGNB (Deutsche Gesellschaft für Nachhaltiges Bauen)
által kifejlesztett rendszer is; továbbá az Európai Unió kicsit más jellegű programja, a
Green Building Programme keretében is minősíthetők épületek.
Európában kifejezetten Franciaországban és Belgiumban használják a
HQE rendszert
(Haute Qualité Environnementale, jelentése: Magas Környezeti Minőség).
Az előbbieken túl, világviszonylatban még számos, fenntarthatósági kritériumokat is figyelembe vevő épületminősítési rendszert használnak: pl. a
Green Star minősítési rendszert Ausztráliában és Ázsiában, a
NABERS (National Australian Built Environment Rating System)
minősítést különösen Ausztráliában és Új Zélandon, az
Energy Star minősítést
épületekre vonatkozóan az Egyesült Államokban és Kanadában.
A minősítési folyamat során azt kell igazolni, hogy az adott épület megfelel a rendszer előírásainak, célszerű már a tervezési folyamat alatt szem előtt tartani az előírásokat, hiszen több olyan követelmény is van a minősítési rendszerekben, melyek a tervezés, illetve a kivitelezés folyamata során könnyen teljesíthetőek, ellenben utólag már esetleg nem, vagy csak tetemesebb anyagi ráfordítással.
Jellemző mindegyik minősítési rendszerre, hogy figyelembe veszi az épületek későbbi használatának, üzemeltetésének a környezeti hatásait is.
Azok az EU tagországok, ahol a saját jogszabályi környezetükre és adottságaikra kifejlesztettek nemzeti önkéntes épületminősítési vagy tanúsítási rendszert[1]:
Egyesült Királyság BREEAM
Franciaország HQE
Németország DGNB, DE-BREEAM, Passivhaus
Dánia DK-DGNB
Svédország Miljobyggnad, SE-BREEAM
Olaszország Casa Clima
Portugália Lider A
Hollandia NL BREEAM
Spanyolország ES-BREEAM, Verde
Csehország SBTool ICZ
Ausztria AT-BREEAM, OGNI
Belgium Valideo
Finnország PromisE értékelési rendszer
Önkéntes tanúsítás keretében elsősorban kereskedelmi épületeket minősítenek, valamint bérbeadásra szánt irodaépületeket, raktár vagy ipari épületeket. A lakóépületeket a legtöbb európai országban nem minősítik önkéntes környezettudatos épületminősítési rendszerekkel (kivéve a széles körben és sok országban elterjedt passzívház tanúsítványokat, illetve a svédországi Miljobyggnad minősítést).
Többnyire az uniós irányelv által előírt nemzeti energetikai tanúsítványok lefedik a piaci igényeket.
Azokban az európai országokban ahol nincs „saját” önkéntes minősítési rendszer bevezetve, a piac viszonylag kevéssé igényli még az épületminősítési rendszerek alkalmazását. Ugyanakkor ez fordítva is igaz, ahol kifejlesztettek a helyi viszonyokra, a helyi építési szabványokra jobban támaszkodó épületminősítést, ott jobban is ismerik a minősítések jelentését és a piac is szívesebben használja, illetve egy idő után már igényli az épületek minősítését, hiszen nemcsak a bérlőknek, hanem a vásárlók számára is információt jelent az épületről egy minősítés.
A legtöbb önkéntes környezettudatos minősítő rendszert nem állami szervezet hozta létre és működteti.
A többségét a nemzeti Green Building Council szervezetek, vagy független intézetek, ügynökségek vagy nagy magáncégek felügyelik.
Kivételt képez az Európai Zöld Épület rendszer, amelyet az Európai Bizottság támogat és az Európai Közös Kutató Intézet működtet, bár ennek a rendszernek a fő célja valójában az energiahatékonyság javítása.
Az Európában legelterjedtebb négy környezettudatos épületminősítő rendszer összehasonlítása[2]:
| BREEAM | LEED | DGNB | HQE | |
| Az értékelés során figyelembe vett főbb szempontok | Menedzsment Egészség és jóllét Energia Közlekedés Víz Anyagok Hulladék Területhasználat Légszennyezés Innováció | Fenntartható helyszín Vízhasználat hatékonysága Energia és légkör Anyagok és erőforrások Belső környezet minősége Innováció és tervezési eljárás | Ökológiai minőség Gazdaságosság Szocio-kulturális minőség Az eljárás minősége Helyszín használata | Öko-építés Öko-menedzsment Komfort Egészség |
| Épülettípusok, vagy tevékenységek, amelyekre alkalmazhatók | Új épület Bővítés Meglévő épület Jelentős felújítás Tartószerkezet és külső határoló szerkezetek | Új épület Bővítés Meglévő épület Jelentős felújítás Tartószerkezet és külső határoló szerkezetek | Új épület Meglévő épület Korszerűsítés | Új épület Korszerűsítés Használatban levő épület |
| Minősítési kategóriák | Osztályozás nélkül Megfelelt Jó, Nagyon jó Kiváló Kiemelkedő | Tanúsított Ezüst Arany Platina | Bronz Ezüst Arany | Megfelelt Nagyon jó Kiváló Kivételes |
| Nemzetközi minősítésre alkalmas változatok | Iroda Kereskedelmi Ipari Speciális alkalmazású épület Meglévő épületre (BREEAM-In-Use) Egyedi (Bespoke) | Iroda Kereskedelmi létesítmény belső kialakítás LEED ND Meglévő épületre (LEED Existing Building) | Iroda Kereskedelem Ipari Speciális alkalmazás | Szolgáltatás Korszerűsítés Használatban levő épület |
| A minősítési eljárás nehézsége, összetettsége | Közepes – | Közepes | Komplex | Közepes + |
| Elterjedtsége Európában[3](EU 28, 2013) | 81.0% | 3.4% | 4.4% | 11.3% |
Forrás: https://www.terc.hu/tudastar/epuletminositesi-rendszerek